Császármetszés magánklinikán

A császármetszések növekvő aránya világtendencia, hazánkban a szülések 43 százalékában jön világra így a csecsemő. Összességében egy szükséges beavatkozás, amelynek lehetnek kockázatai. A mai műtéti eljárásoknak és fejlett érzéstelenítési technikáknak köszönhetően azonban biztonságossá vált a császármetszés, amelyet a legtöbb magánszülészet is elvégez.

A császármetszés egy sebészeti eljárás, egy olyan nőgyógyászati műtét, amelynek során a magzat az anyai hasfalon és méhen végzett metszésen keresztül látja meg a napvilágot, tehát nem természetes úton történik a szülés.

Hazánkban az elmúlt években sokkal gyakoribb a császármetszések aránya, mint azt egyebek mellett a WHO indokoltnak tartaná: míg 1990-ben 10 százalék körül volt, addig 2016-ban 39 százalékos volt az arány, mára a 40 százalékot is meghaladta. A WHO szerint a valóban indokolt császármetszések az összes szülések 15-19 százalékát jelentik.

Tervezett vagy sürgősségi császármetszés

Az előre betervezett, azaz programozott császármetszés csak orvosi indokkal történhet a terhesség betöltött 39. hetében, megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után. A másik, az életmentő és sürgősséggel végzett császármetszés, amely a megindult vajúdás közben észlelt komplikáció miatt válhat szükségessé.

Az összes császármetszés 44 százaléka volt előre tervezett, 56 százaléka pedig nem tervezett egy 2019-es KSH-felmérés alapján.

A császármetszések gyakoriságának hátterében számos tényező húzódik meg:

• Az anyai életkor döntően befolyásolja a császármetszések előfordulását: a 35 éves és annál idősebb korban szülő nők fele, a 25 év alattiaknak kevesebb mint harmada hozta így világra gyermekét. 
• Többen vannak, akik saját kérésre szeretnének ilyen beavatkozást. Fontos megjegyezni, hogy az anya kérésére császármetszés csak akkor végezhető, amennyiben az szakmailag indokolt, amikor a hüvelyi szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos, mint a császármetszésé.
• A tervezett császármetszések nagyobb arányban jellemzőek az idősebb korban szülőkre: a 35 év felettiek esetében az összes császármetszés több mint fele előre tervezett. 
• Az első gyermeküket szülő nőknél nagyobb eséllyel végeznek sürgősségi császármetszést. 
• A jövedelmi helyzet is összefüggésben áll a császármetszések típusával: a jobb anyagi helyzetben élők esetében gyakoribb az előre tervezett.
• A nőgyógyászati magánellátás igénybevétele is emeli a császármetszés esélyét: míg azoknál, akik a várandósgondozásban csak a társadalombiztosítás által fizetett orvosi ellátást vették igénybe, 35 százalék volt a császármetszések aránya, azok esetében, akik részben vagy teljes egészében magánellátás keretében jártak várandósgondozásra, 48 százalék ez az arány.

Van-e kockázata?

A császármetszés ma már biztonságosan elvégezhető beavatkozás, természetesen lehetnek szövődményei, ugyanis egy műtéti beavatkozásról van szó:

• az érzéstelenítés szövődményei,
• átlag feletti vérveszteség,
• trombózis, vérrögök kialakulása, 
• fertőzés a méhűrben,
• sebfájdalom,

A császármetszés magzati kockázatai ma már elhanyagolhatóak, sőt, csökkenő tendenciát mutat a születési magzati sérülések, az újszülöttkori vérmérgezés, az agyvérzés, illetve a magzati oxigénhiányból eredő következmények száma. Ne feledjük, hogy a születendő magzatra az oxigénhiány jelent a legnagyobb veszélyt, ezért ennek elkerülése a legfontosabb cél a szülész-nőgyógyász és csapata számára.

Saját kérésre? Nem minden esetben!

Sok nő fél és tart a természetes szülés fájdalmaitól és következményeitől, ezért a legtöbb esetben szóba jön a császármetszés lehetősége, holott ez nem lenne indokolt. A magánszülészetek felkészültek a különböző kérésekre, szülési tervekre, ezeket minden esetben körültekintően megbeszélik a családdal, a kismamával.

Ahogy már említettük, a mai műtéti eljárásoknak és fejlett érzéstelenítési technikáknak köszönhetően biztonságosabbá vált a császármetszés, mint évtizedekkel korábban.

• A beavatkozást minden esetben részletes és gondos kivizsgálás előzi meg. 
• A kivizsgálás célja, hogy a kismama a lehető legjobban előkészített állapotban kerüljön a műtőbe, így jóval kevesebb szövődménnyel kell számolni. 
• A felépülés nagyban függ a test regenerálódási képességétől, a fájdalomküszöbtől, a jelenlegi egészségi állapottól.

Van olyan magánszülészet, amelyik kimondottan ajánlja a császármetszés utáni fizioterápiát és gyógytornát, ezek célja a gyorsabb mobilizáció, a keringés javítása, valamint a hasizmok regenerációjának és a méh összehúzódásának támogatása. Az esetlegesen kialakuló szövődmények, így például a mélyvénás trombózis vagy az egyenes hasizmok rostjainak szétválásának megelőzésében nagyon hasznos a gyógytorna, amely vénás tornát, izometriás hasizomgyakorlatot, lapocka környéki és nyaki izomzatot erősítő, illetve mellizom keringésfokozó gyakorlatokat tartalmaz.

A legtöbb magánklinika egyébként nem tesz különbséget a hüvelyi és a császármetszéses szülések árai között, így érdemes az adott intézményben érdeklődni az adott lehetőségekről, szülési csomagokról.